Canon EOS 6D és Tamron SP 24-70 teszt
A Budapest With Us szerzőjeként és fotósaként a vállalkozásom Erzsébet körúti műterme mellett számtalan alkalommal fordulok meg, fotózom külső helyszíneken, rendezvényeken is.
Nemrég a Magenta Árkád Budapest üzletének ünnepélyes megnyitóján Canon 6D vázzal teszteltem a Tamron SP 24-70mm f/2.8 objektívet. Úgy gondoltam, hogy ez egy ideális párosítás ahhoz, hogy egy bevásárlóközpont „természetes” fényei között, vaku nélkül adhassam vissza az esemény valódi hangulatát.
Akik kevésbé ismernék, a Canon 6D-t a full frames fotózás előszobájaként is szokták emlegetni, és számos paraméterben már megközelíti az EOS 5D képességeit. Persze biztos akad, aki vitatkozna ezzel, de az kétségtelen, hogy jó minőségű szenzorának köszönhetően sokszor kedvezőtlen fényviszonyok között is kényelmesen fotózhatunk vele…
Mozgó célpontok…
A Tamron lencse 2.8-as rekeszértéke mellett 500-640-es ISO-n már 1/250 – 1/100 másodperces záridőt is használhatunk. Természetesen, egy biztos kezű fotós még jóval e fölött is kényelmesen elboldogul anélkül, hogy megremegne a keze, ám rendezvényfotózásnál van számomra egy talán még ennél is fontosabb szempont. Nevezetesen az, hogy egyáltalán ne legyenek a képen elmosódott emberek, és hogy ennek érdekében minél inkább „megfagyasszak” egy-egy pillanatot. Ezt pedig a viszonylag rövid záridővel érhetem el. Természetesen, adott esetben akár a vaku is segítene, ám felmerül a kérdés, hogy ilyenkor mégis milyen beállításokkal vakuzzunk úgy, hogy a hatás teljesen természetes legyen. Mindig csak az előtér legyen világos, vagy használjunk erősebb vakut, és derítsük az egész helyiséget?
Fényviszonyok…
Vaku nélkül az előbbi dilemmát könnyedén áthidalhatjuk, azonban ügyesnek kell lennünk, figyelnünk kell a helyi adottságokat, fényeket, mert saját fényforrás hiányában csak a meglévő világításra támaszkodhatunk.
Egy bevásárlóközpont utcáján némi természetes fényt is kapunk, ahol emiatt kicsit könnyebb a helyzetünk, ám a butikokban, üzletekben a sok irányított spotlámpa már problémákat okozhat. Gyakorlatilag minden egyes kép elkészítése előtt komoly fényellenőrzésre van szükség, hiszen már 45-50 fokkal elfordulva is egészen más fényviszonyokkal találjuk szemben magunkat – csaknem, mintha egy másik térben lennénk.
És hát igen, vagy sikerül megfelelő fényre állítanunk a modellünket, vagy bevállalunk egy-két kéretlen fényfoltot vagy árnyékot az arcán és a testén.
Mert hát mi más lenne a legszebben megvilágítva egy üzletben, ha nem az áru. Az áru, ami a polcokon, az akasztókon, többnyire egy fal vagy állványok mentén sorakozik. Így hát elkerülhetetlen, hogy sok esetben az üzletben nézelődő emberek háta mögül érkezzen a legtöbb fény.
Kompromisszumok…
Legyen szó zárt- vagy szabad térről, én magam általában a csúcsfényekhez exponálok. Még akkor is, amikor spotlámpákkal erősen megvilágított, kifejezetten világos „háttérrel” van dolgom, inkább bevállalom azt, hogy adott esetben a témám kicsit sötétebb legyen, mintsem hogy teljesen kiégett pontokat kapjak a képen. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy teljesen alulexponált képeket készítek, inkább csak azt, hogy RAW-ban fotózva megadom a lehetőségét annak, hogy utómunkával a későbbiekben majd kedvem szerint tökéletesíthessem a felvételt. Tehát a megfelelő kompozíció kialakítása után fontos szempont, hogy az expozíció során ne legyenek teljesen kiégett és teljesen bebukott pontjaim a fotón, és így az utómunka során a csúcsfények visszahúzásával, illetve az árnyékok kinyitásával végül egy egészen részletgazdag fotót kapjak.
Váratlan helyzetek…
Az előbbi, viszonylag egyszerűbb esetben elegendőnek bizonyult csupán pár globális beavatkozás. Nagy vonalakban a fehéregyensúly beállítását, illetve a csúcsfények minimális korrekcióját követően az árnyékok kinyitásával máris egy kiegyensúlyozottabb végeredményhez jutottam. De mit tegyünk olyankor, ha ez már nem elég, mert épp egy olyan szerencsétlen helyzetben találjuk magunkat, hogy az alanyaink arca teljesen árnyékba kerül?
Ilyenkor is fontos a megfelelő expozíció, jelen esetben különösen az, hogy a sötét területek még véletlenül se csapjanak át feketébe, és így az utómunka során visszanyerhessük a szükséges részleteket.
Szerencsére akár a Photoshop, akár a Lightroom (ha épp rengeteg képpel van dolgunk, és gyorsabban szeretnénk haladni) kínál olyan lehetőségeket, amivel könnyen orvosolhatjuk az ilyenkor felmerülő problémákat. Legalábbis a legtöbb esetben sokat javíthatunk a dolgokon.
Természetesen nem lesznek műtermi minőségű fényeink, de eseményfotózásról, dokumentarista stílusról lévén szó, az adott helyzetekhez képest elfogadható eredményt produkálhatunk különböző, lokálisan alkalmazott filter segítségével. A kép globális beállításain és korrekcióin túl megpróbálhatunk saját fényeket csempészni a felvételre, és ezzel használhatóbbá, szebbé, tehetjük azt.
Konklúzió:
Tehát egy jó minőségű szenzorralt felszerelt géppel, jó fényerejű objektívvel akár vaku nélkül is bátran nekivághatunk zárt téri eseményfotózásnak. A lényeg, hogy manuális módban mindent paramétert a célnak megfelelően állítsunk be a gépünkön:
- használjunk tág rekesz-beállítást, hogy az objektív minél több fényt engedhessen át,
- ne fotózzunk túlságosan hosszú záridővel, hogy képeinken ne legyenek bemozdult, elmosódott emberek (ha sötét van, inkább válasszunk picivel magasabb ISO értéket),
- kiemelkedően fényes területek esetén exponáljunk a csúcsfényekhez, hogy ne legyenek kiégett képpontjaink,
- sötét téma esetén is ügyeljünk az expozícióra, hogy ne legyenek bebukott pontjaink.
A gyakorlatban nálam a Canon EOS 6D egész jól vizsgázott. A végeredményt az alábbi linkeken csekkolhatjátok, kérdéseiteket, észrevételeitek bátran kommenteljétek!
facebook.com/ngsstudio
facebook.com/Erdohegyi Brigi1
facebook.com/Erdohegyi Brigi2
facebook.com/Magenta