Mikor és milyet használjunk?

Laikusként, de akár kezdő fotósként is, mások kameráit nézegetve egy-egy rendezvény vagy fotózás alkalmával biztos feltűnt már nektek az objektívek végére rögzíthető sokféle, különböző formájú műanyag árnyékoló. Ez a legtöbb kompakt fényképezőn egyáltalán nem jellemző, de a kisebb D-SLR gépeken se mindig találkozhatunk velük.

Ha még nem használtátok, azt gondolhatjátok, hogy ez egy olyan „kiegészítő”, amit feltétlenül be kéne szereznetek, hogy még profibb fotósok legyetek, és talán neki is álltok, hogy körülnézzetek kicsit az interneten, hogy mégis milyen árban, milyen változatokat kínálnak az egyes boltok.

Még mielőtt rátérnék a legnyilvánvalóbb szempontra, ami egyértelműen segít majd a választásban, lássuk, hogy mire való ez a kis műanyag darab – hogy kiderüljön, egyáltalán szükségetek van-e rá.

Védekezés az „eltévedt” fénysugaraktól

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy akár szabadtéren, akár zárt téren dolgozunk, a napellenző megvéd minket a kéretlen, „becsillanó” napsugaraktól, egy szobában pedig a falakról visszaverődő, vagy a különböző lámpákból származó nem kívánatos fényektől.

Gondoljunk csak bele, jó időben gyakran a kezünkkel mi magunk is leárnyékoljuk a szemünket, hogy ne süssön bele a Nap. Ilyenkor egyből kicsit élesebben látunk, miközben összességében nem lesz sötétebb körülöttünk – egyszerűen csak nem hagyjuk, hogy bizonyos fények zavarják az érzékelésünket. Az objektívekre felszerelt napellenző is hasonló funkciót lát el, és segítségével tisztább, jobban körvonalazott képet kaphatunk, védekezhetünk a becsillanások ellen. Persze, van olyan helyzet, amikor direkt ilyesmi effektet szeretnénk létrehozni, így használata nem kötelező: egyszerűen csak el kell döntenünk, hogy milyen végeredményt szeretnénk.

Mivel felhelyezésével leárnyékolunk egyes, a főiránytól különböző szögekből érkező fénysugarakat, beltéren, világos falú szobákban is sokszor hasznos lehet. De segíthet akkor is, ha épp ablakon keresztül szeretnénk fényképezni: ilyenkor megoldhatjuk vele a tükröződő üveg problémáját.

Fizikai védelem

Bármilyen körülmények között is dolgozunk, fontos, hogy kameránk egyik legérzékenyebb része, az objektív ne sérüljön meg. A fenti előnyökön túl akár „életet is menthet”, ha egy koccanás, vagy bármilyen kisebb ütődés nem közvetlenül az üveget éri. Természetesen, felszerelhetünk protektor szűrőt is, de kritikus esetben az is éppúgy megkarcolódhat vagy be is törhet. A fotózás helyszíne válogatja, de olykor csupán emiatt, a fizikai védelem miatt is érdemes fölhelyeznünk ezt a kiegészítőt objektívünk végére.

Milyet válasszunk?

Ha az eddigiek alapján úgy gondoljátok, hogy valóban szükségetek van rá, akkor már csak azt kell eldöntenetek, hogy mégis milyen méretben és formában szerezzétek be. Bár, amint látni fogjátok, ez egy viszonylag kis dilemma. Ugyanis erre a kérdésre egy igencsak nyilvánvaló válasszal szolgálhatok: azt válasszátok, amelyik kifejezetten az adott objektívetekhez való. Mert bár sokféle változat létezik, a gyártók minden típushoz külön napellenzőt készítenek. Ennek egyszerű az oka. Ugyanis ezek formájának illeszkednie kell az adott objektív karakterisztikájához.

Általánosságban elmondható, hogy a nagy látószögű objektívekhez valamilyen „tulipán” forma illeszkedik a legjobban. Ez ugyanis a négy sarkánál bevágva, a két oldalsó szárát lerövidítve nem okoz semmilyen kellemetlen „vignet” hatást a képen.

A teleobjektívek esetében ezek a bevágások már feleslegessé válnak, hiszen jóval szűkebb szögben látnak, mintsem hogy egy szabályos henger alakú ellenző bármilyen problémát okozzon számukra. Így ilyenkor egy egyszerű, csőszerű forma is megfelelően ellátja a feladatát.

Zoom objektíveknél fontos, hogy a legtágabb nyitási szögben se „vignettáljon”, így a zoom tartománytól függ, hogy milyen lesz az ideális kialakítás.

Konklúzió:

Tehát, ha több objektívünk van, sajnos nem igazán lesz egyetlen napellenző, amelyik mindegyiken használható. Érdemes megnézni a gyártó ajánlásait az egyes típusokhoz, és ha végül nem is az általában drágább, gyári kiadás mellett döntünk, a specifikáció alapján már az utángyártott változatok közül is ki tudjuk választani a megfelelő modellt.

Természetesen, ha a „vignet” effekttel szándékosan szeretnénk játszani, kísérletezhetünk többféle ellenzővel is, de az már egy másik kérdés, és nem biztos, hogy minden helyzetben praktikus dolog. Ne felejtsük el, hogy ha szükséges, ezeket a hatásokat később utómunkával is létrehozhatjuk.

Kiegészítés: mikor ne használjuk?

A fentiek alapján talán úgy tűnhet, hogy ennek a kis kiegészítőnek (a megfelelő darabot választva) pusztán előnyei vannak, és emiatt érdemes folyamatosan a gépen tartani. Felhasználás kérdése, és sokszor talán így is van. Azonban egy valamire mindenképp oda kell figyelnünk. Ha a gépvázba beépített vakuval fotózunk, előtte távolítsuk el a napellenzőnket. Minél nagyobbat használunk, ez annál fontosabb. Ugyanis a pereme blokkolja a vaku fényét, így árnyékot vet a képek aljára. Persze, zoom objektíveknél kísérletezhetünk szűkebb látószöggel, és ezzel a képen kívülre „komponálhatjuk” a kellemetlen árnyékot, ám ilyenkor a gyakorlatban a napellenző használata több nehézséget okoz, mint amennyi előnyt nyújt számunkra. Kivéve, ha nagy tömegben kifejezetten nagy szükségünk van a fizikai védelemre. Olyankor érdemes inkább kompromisszumot kötni: vagy nem fényképezünk túl nagy látószöggel, vagy beszerzünk egy „külső” vakut.