Digitális képutómunka kezdőknek

Fotózás RAW-ban

A Vizuális Kreativitás Blog Fotó rovatában a kulisszatitkok, fotózási praktikák mellett néhány további gyakorlati tippet is szeretnék adni, melynek remélhetőleg hasznát veszitek a mindennapi fényképezés során is.

Lépésről lépésre haladva először az alapkorrekciókról lesz szó, majd később megmutatom, hogy milyen további előnyei vannak a RAW-ban, mint tömörítetlen formátumban készült képeknek, és milyen kreatív megoldásokat tartogat még számunkra a Photoshop és a Lightroom.

Egyesek talán azon az állásponton vannak, hogy manapság nem számít, milyen képet csinálunk, mert utómunkával úgyis tudunk rajta javítani. Azonban nem mindegy, hogy mégis mennyi időt fordítunk egy-egy munkára, másrészt egészen más kihívások elé állít minket az, ha egy jó alapanyagból kell valami izgalmasat alkotnunk, mint az, ha egy rossz felvétel hibáit kell toldozgatnunk-foldozgatunk. Így leszögezném, hogy egy jó képhez nem csupán Photoshop ismeretek, hanem megfelelő minőségű képek is kellenek – és ezt sose felejtsétek el.

Ugyanakkor jó képeket nem csak a legdrágább felszerelésekkel csinálhatunk, így a blog célja, hogy mindenki által elérhető géppel és objektívvel készült felvételeken keresztül mutassam be különböző technikákat. Ismerve az eszközeink hiányosságait, könnyen megoldást találhatunk az általuk okozott problémákra, hogy aztán érdemben foglalkozhassunk képeink kreatív kidolgozásán.

A RAW-ról

A RAW-ban készült képekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a megszokott jpeg fotókhoz képest elsőre sokszor kicsit sötétebbnek és kevésbé élénknek tűnnek. Ennek az az oka, hogy míg a jpeg esetében a kamera automatikusan beállít egyfajta kontrasztot, a színeket, a fehéregyensúlyt, zajszűrést és esetleg némi textúrát, ha egy RAW file-t nyitunk meg, a képszerkesztőnk ezeket az értékeket 0-ra állítja, és mindent mi magunknak kell majd módosítani.

De mit kapunk cserébe? Például egy sokkal szélesebb dinamikatartományt. Míg egy jpeg fotó kiégett égboltjára hiába próbálnánk később visszacsempészni a felhőket és az apró részleteket, egy megfelelően exponált RAW felvételen ezt gond nélkül megtehetjük. De ugyanez igaz az árnyékokkal is. A sötét területek is ugyanúgy tartalmaznak hasznos információkat, melyekkel gazdagíthatjuk felvételünket.

Ráadásul minden folyamatot úgynevezett „non-destruktív” módon végezhetünk el, úgy, hogy az eredeti file érintetlen marad. Ez azért fontos szempont, mert általában valahányszor állítunk valamit a digitális képeinken, azok minősége folyamatosan romlik. RAW fileokkal dolgozva azonban a renderelés pillanatáig csak amolyan „virtuális” korrekciókat végzünk, melyeket végül egyszerre, egy lépésben alkalmazunk, és így jobb képminőséget kapunk.

Többek között beállíthatjuk a számunkra megfelelő fehéregyensúlyt, kontraszt arányt és színeket, a különböző lokális filterekről nem is beszélve. Ráadásul bármikor visszanyúlhatunk bármelyik paraméterhez, és finomíthatunk annak beállításán.

Tematika:

Meglepő eredményeket érhetünk el már egy megfizethetőbb gép esetén is, ha kihasználjuk a RAW fotózás előnyeit. Ezt demonstrálva a rovat cikkeiben egy középkategóriás Canon EOS 600D–vel és többnyire alap, kit-objektívekkel készült felvételeken dolgozunk.

Látni fogjuk, hogy milyen kompromisszumokat követel meg a kevésbé érzékeny gép és rosszabb fényerejű objektív használata, mint ahogy azt is, hogy a gyakorlatban nem feltétlenül kell, hogy ezek korlátozzanak minket bármiben is.

Néhány kulcsszó az elkövetkező anyagokhoz (szándékosan angol kifejezéseket használva, hiszen a Photoshopban és Lightroomban is ezekkel találkozhattok majd):

Globális beállítások, korrekciók: Exposure, Contrast/Clarity, Highilghts/Shadows, Whites/Blacks, Lens correction, Upright, White Balance , Vibrance/Saturation, HSL, Color, Noise reduction, Sharpness,)

Filterek használata: brush, radial filter, graduated filter

Dodge and burn, panorama merge, layerek, maszkok és a stamp tool használata.